Co-housing Project in Sopron | architecture

Közösségi lakhatás Sopronban | Co-housing in Sopron

Diplomamunka | Degree Work
Sopron | 2019

Sopron városának történelmében a népességnövekedés annak határhelyzete, a kereskedelem, a vasúthálózat, illetve a gazdasági fejlődés miatt mindig is jelen volt. Ebben visszaesést csak a világháborúk és a rendszerváltás előtti időszak okozott, amikor is csökkent a születések száma, nőtt a halálozási arány. A legutóbbi hullám az 1990-es években kezdődött és tart a mai napig is, robbanásszerű ugrással az ország Európai Unióhoz való csatlakozása óta, mely a kedvezőbb osztrák bérek miatt emberek ezreit vonzza a térségbe a jobb megélhetés reményében. Mára megszámlálhatatlanná és ellenőrizhetetlenné nőtt a Magyarország nyugati felébe áramló népesség száma, míg a „törzsgyökeres” soproni lakosság egyre csökken. A város társadalmi értelemben vett belső magját a generációk óta itt élő, zárt soproni közösség alkotja, és annak ellenére, hogy a város lélekszáma az elmúlt években rohamosan megnövekedett, valamiért nem tud szerves részévé válni a város közösségének, ami érezhető feszültségforrást kelt a városlakók között.

Az ingázás, illetve az ideiglenesség, átmenetiség lényeges aspektusa tehát Sopron életének, mely nemcsak a városszövetre, de annak közösségi életére is jelentős hatással van. Diplomamunkám témájában kezdettől fogva a soproni lakhatási kérdéskörök foglalkoztattak, mely végül egy akupunktúrás építészeti beavatkozás terv szintű létrehozásában manifesztálódott, ami a városra nemcsak építészeti, városszerkezeti szempontból, de szociális értelemben egyaránt reagál.

A dolgozat a helyszín, a választott belvárosi tömb szerkezetének vizsgálatával, környezetének bemutatásával kezdődik, majd ezt követően a témát, a közösségben élés különböző aspektusait, fontosságát járja körbe, végül pedig zárul egy építészeti javaslattétellel e két szegmens összeegyeztetéseként a belvárosi helyszínen.

Közösség összetétele

A vizsgált terület az Ógabona tér - Petőfi tér - Hátulsó utca - II. Rákóczi Ferenc utca- Újteleki utca között helyezkedik el. Az építkezés az 1300-as években kezdődött el a tömböt kettészelő vizesárok mentén, míg az árok túloldala, a tömb másik fele mezőgazdasági terület volt. A vizesárok funkcióját elvesztette a 20. században, helye jelenleg egy kis átjáróként maradt meg a két lakóépület-sor között, melyet leginkább a lakók használnak. Az észak-nyugati területeken ezzel szemben az építkezés csak mintegy 100 évvel később kezdődött el.

Két egymással szemben lévő üres foghíj-telken spontán módon kialakult egy átkötés, mely most már hivatalosan is a gyalogos forgalom számára van fenntartva, ami merőlegesen helyezkedik el a korábban említett egykori vizesárok mentén kialakult ösvényre, metszéspontjukban pedig egy kisebb teresedés alakult ki. Tervezési helyszínem e két telek területén helyezkedik el.

A meglévő városi struktúrák átalakulásának egyik szembetűnő jelensége egyébként a Sopron városában is jellemzően kialakuló zárt térfalú városi tömbök megnyitása, azaz a transzparens városi tömbök kialakítása, melynek egyik funkcionális oka a gyalogos forgalom lehetőségeinek bővítése, nem beszélve arról, hogy a jelen társadalmi gondolkodás következményeképpen kialakult egyfajta igény a zárt tömbök felszakítására, annak átláthatóvá, átjárhatóvá tételére. Ez persze sok esetben nem előre gondosan megfontolt városépítészeti beavatkozás eredménye.

A tömbök megnyitásával feltárulnak azok belső sebei, gócpontjai, ezáltal lehetőség nyílhat orvoslásukra is. Tulajdonképpen ezt tartalmazza ez a dolgozat is, hiszen a foghíjtelek mentén kialakult átjáró által lehetőség nyílt megismerni a tömb belső rendszerét, épületeinek jelenlegi állapotát, egymáshoz fűződő kapcsolatait. Tervezésem során így nem csak a kialakítandó lakóépületekkel foglalkoztam, de számolnom kellett az ezek által elméletben létrehozott téri kapcsolatokkal is, melyek új funkciókat, életet hozhatnak a tömb belső részébe.

Földszint | Floor Plan | Whole Area

1. emelet | First floor | Ógabona Street

2. emelet | Second floor | Ógabona Street

3. emelet | Third floor | Ógabona Street

Diplomamunkám választ próbál keresni a Sopron elhanyagolt belvárosi tömbjének problémáira. Míg a város külső peremén rohamos iramban zajlanak az építkezések és a területfejlesztések, a történelmi belváros és külváros területei kiesnek a figyelem középpontjából. Mindez nemcsak az épületállomány romlásához, de a lakosság szegregációjához is vezet.

Az Ógabona tér - Petőfi tér - Hátulsó utca - II. Rákóczi Ferenc utca és Újteleki utca által közrefogott városi tömb belső területeinek feltárása pozitív irányú változáshoz vezethetne a belvárosi területek rehabilitációjának részeként. A bemutatott foghíjtelek mentén kialakuló közösségi lakhatási modell mindössze egy példája ennek, mely mintaként szolgálhatna a város lakóinak körében, a két átjáró csomópontjában elhelyezett közösségi ház pedig gyűjtőpontja lehetne különböző, a szomszédsági viszonyokat erősítő, de akár az egész város számára nyitott kezdeményezéseknek. Véleményem szerint ugyanis az elhanyagolt állapotban lévő történelmi városrészek egyik megoldása az olyan fejlesztésekben rejlik, melyek valamilyen módon a figyelmet újra ezekre a területekre irányítják, fellendítik a forgalmat, kedvet hoznak a terület értékeinek újra felismeréséhez és használatához a helyi lakosok körében. A tömbbelsők ilyesfajta rehabilitációi pedig ezeket az elhagyott tereket lennének hivatottak újrafogalmazni.